Rom�nia �sszlakoss�g�nak 1930-ban 77,9%-a volt rom�n nemzetis�gű, 10%-a magyar, 4,4%-a n�met, 3,2%-a zsid� �s 1,7%-a cig�ny. A t�bbi nemzetis�g ar�nya 1% alatti volt. 1956-ra a zsid�s�g ar�nya cs�kkent a legnagyobb m�rt�kben (0,8%-ra), ezt k�vette a n�metek ar�ny�nak fel�re (2,2%) val� cs�kken�se. Ezeket az adatokat a zsid�s�g deport�l�sa, valamint a h�bor� alatt �s k�zvetlen�l ut�na t�rt�nő nagyar�ny� kiv�ndorl�s magyar�zza. A rom�niai magyars�g sz�ma 1977-ig n�vekedett, az 1930-as l�leksz�mhoz (1423,4 ezer) viszony�tva 16,9%-kal, de a rom�n nemzetis�gűek gyorsabb �temű n�veked�s�nek k�vetkezt�ben 1977-ben a magyar nemzetis�gűek ar�nya orsz�gos szinten 7,9%-ra esett vissza. 1977-től a magyarok sz�ma fokozatosan cs�kken, 1992-ben 89 ezerrel kevesebb magyar nemzetis�gű egy�nt regisztr�ltak.

1. t�bl�zat. Rom�nia lakoss�g�nak nemzetis�g szerinti megoszl�sa a n�psz�ml�l�sok időpontj�ban *

» Forr�s: Recensăm�ntul populaţiei şi al locuinţelor din 7 ianuarie 1992, vol. IV., Structura populaţiei pe naţionalităţi

1992-ben a magyaroknak csup�n 1,3%-a �l a K�rp�tokon k�v�l, legnagyobb r�sz�k pedig Erd�lyben. Mivel minket fők�pp a magyar nemzetis�gűek sz�m�nak �s ar�ny�nak alakul�sa �rdekel, elemz�s�nk Erd�ly ter�let�re korl�toz�dik.

Erd�lyen bel�l is elt�rő a magyar nemzetis�gűek megy�nk�nti ar�nya. Az 1992-es n�psz�ml�l�s szerint a magyar nemzetis�gűek k�t megy�ben alkotj�k a lakoss�g t�bbs�g�t: Hargita megy�ben 84,7, Kov�szna megy�ben 75,2%. Tov�bbi h�t megy�ben a magyar lakoss�g ar�nya meghaladja a t�z sz�zal�kot: Maros: 41,4%, Szatm�r: 35,0%, Bihar: 28, 4%, Szil�gy: 23,7%, Kolozs: 19,9%, Arad: 12,5% �s M�ramaros: 10,2%. Ezek Arad kiv�tel�vel �szak-Erd�lyi megy�k. 100.000-n�l nagyobb l�leksz�m� magyars�g hat megy�ben tal�lhat�: Hargita 295,1 ezer, Maros 252,7 ezer, Bihar 181,7 ezer, Kov�szna 175,5 ezer, Kolozs 146,2 ezer, Szatm�r 140,4 ezer. Ezekben a megy�kben �l a rom�niai magyars�g mintegy h�romnegyede.

Elemz�s�nkbe azok az erd�lyi v�rosok ker�ltek bele, amelyek lakoss�ga az 1992-es adatok szerint meghaladja a 100.000 főt, �s jelentős a magyar kisebbs�g sz�mar�nya (20% f�l�tti). 1992-ben az erd�lyi magyars�g egynegyede sz�zezresn�l nagyobb v�rosokban �lt: kilenc v�rosban �sszesen 409.512 magyar nemzetis�gűt regisztr�ltak. Az elemz�sből kihagytuk azokat a v�rosokat, amelyekben a magyar nemzetis�gűek r�szar�nya 1992-ben nem �rte el a 20%-ot. A 20%-os k�sz�b�t az�rt tartottuk �rdekesnek, mert a helyi k�zigazgat�sra �s a k�ztisztviselők jog�ll�s�ra vonatkoz� korm�nyrendeletekben ez volt bizonyos kisebbs�gi jogok oda�t�l�s�nek krit�riuma: t�bbnyelvű helys�gn�vt�bl�k, a kisebbs�g nyelv�t ismerő tisztviselők alkalmaz�sa. �sszesen n�gy nagyv�ros felel meg ezeknek a felt�teleknek: Kolozsv�r, Nagyv�rad, Marosv�s�rhely �s Szatm�rn�meti, amelyekben 1992-ben a magyarok sz�mar�nya a k�vetkező volt:

2. t�bl�zat. A magyarok abszol�t �s relat�v sz�ma n�gy erd�lyi nagyv�rosban 1992-ben

Hab�r Sepsiszentgy�rgy �s Cs�kszereda lakoss�ga nem haladja meg a sz�zezret, fontosnak tartottuk v�gigk�vetni e k�t megyek�zpont nemzetis�gi �sszet�tel�nek alakul�s�t is, mivel ezeken a telep�l�seken a magyarok a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�g�t alkotj�k.

3. t�bl�zat. A magyarok sz�ma �s ar�nya a k�t sz�kely megyek�zpontban 1992-ben

 

1.�A V�ROSOK ETNIKAI ARCULAT�NAK ALAKUL�SA 1930 �S 1992 K�Z�TT

Az 1910-es magyar n�psz�ml�l�sr�l nincsenek v�rosra lebontott nemzetis�gi adataink. Viszont a v�rosi rom�ns�g ar�ny�nak n�vel�s�t c�lz� v�rosfejleszt�si politika eredm�nyeit h�ven t�kr�zi az a t�ny, hogy m�g 1910-ben Erd�ly v�rosi lakoss�g�nak 17,6%-a volt rom�n anyanyelvű (1910-ben csak az anyanyelvet regisztr�lt�k), 1930-ra ez az ar�ny 35%-ra nőtt.

1.1. Kolozsv�r

Kolozsv�r �sszlakoss�ga m�r 1930-ban 100.844 volt, azaz meghaladta a 100.000-et. Az 1930-as n�psz�ml�l�s a nemzetis�gre �s az anyanyelvre is r�k�rdezett. Kolozsv�ron a lakoss�g e k�t jellemző szerinti �sszet�tel�t tekintve jelentősen k�l�nb�zik.

4. t�bl�zat. Kolozsv�r lakoss�g�nak nemzetis�g �s anyanyelv szerinti �sszet�tele 1930-ban

Megfigyelhető, hogy a magyar anyanyelvűek kb. 7000-rel t�bben vannak, mint azok, akik magyar nemzetis�gűnek vallott�k magukat. Ez a k�t jellemző h�t sz�zal�kban t�r el egym�st�l (54,32, ill. 47,29%). A magyar anyanyelvűek sz�m�t fők�pp az �letform�j�ban �s kult�r�j�ban a magyars�ggal azonosult zsid�s�g gyarap�totta. Az 1930-as n�psz�ml�l�s sor�n a rom�n �llam k�s�rletet tett arra, hogy r�b�rja az izraelita vall�s� magyar anyanyelvűeket, v�llalj�k zsid� nemzetis�g�ket, hiszen ez�ltal is cs�kkent a magyars�g sz�mar�nya. A magyar anyanyelvűek m�sik r�sze a kis sz�mban �lő nemzetis�gek k�z�l ker�l ki.

Val�sz�nű, hogy a n�met anyanyelvűek �s a n�met nemzetis�gűek k�z�tti 200 fős elt�r�st a zsid� etnikum jelenl�t�nek k�sz�nhető, a zsid�s�g egy r�sze n�met anyanyelvű volt.

Ugyanakkor a rom�nok eset�ben nemzetis�g �s anyanyelv szerint nincs jelentős elt�r�s (34.895 ill. 34.836 fő). A k�sőbbi n�psz�ml�l�sok eset�ben a magyar nemzetis�gűek �s anyanyelvűek sz�ma k�zeledik: 1956-ban az elt�r�s 3000, 1992-ben m�r csak 280. Ugyanakkor 1364 magyar nemzetis�gű anyanyelve rom�n, �s 609 rom�n nemzetis�gű a magyart jel�lte meg anyanyelvek�nt.

5. t�bl�zat. Kolozsv�r lakoss�g�nak nemzetis�g szerinti alakul�sa 1930-t�l - 1992-ig

1930 �s 1956 k�z�tt Kolozsv�r �sszlakoss�ga 53,4%-al n�vekedett. A rom�n lakoss�g n�veked�se a legl�tv�nyosabb - sz�muk 16 �v alatt megdupl�z�dott. A magyar lakoss�g sz�ma is m�sf�lszeres�re n�vekedett, de sz�mar�nya az �sszlakoss�gon bel�l gyakorlatilag nem v�ltozott. A rom�nok 13 sz�zal�kpontnyi n�veked�se a m�s nemzetis�gűek - elsősorban a zsid�k sz�zal�kar�ny�nak cs�kken�s�vel magyar�zhat�. A zsid� nemzetis�gűek sz�ma a h�bor� alatt �s k�zvetlen�l ut�na a deport�l�sok �s a t�meges kiv�ndorl�s k�vetkezt�ben drasztikusan lecs�kkent. 1956-ban a kolozsv�ri zsid�k sz�ma 4530. Az 56-os n�psz�ml�l�sok eredm�nyeiben a zsid� �s a n�met kisebbs�g alacsony sz�mar�nya miatt m�r nem szerepel �n�ll� nemzetis�gk�nt, csak az �sszevont, "egy�b" kateg�ri�ban. Az egy�b nemzetis�gűek kateg�ri�ja eg�szen 77-ig folyamatosan cs�kken, a 92-es ar�nysz�m ism�t nagyobb (1,53%), ebből 3201roma, 1149 n�met, 344 zsid�.

1956-ban a rom�n �s magyar nemzetis�gűek ar�nya majdnem azonos volt. 1956-t�l nagyon elt�rő �temben n�vekszik Kolozsv�r rom�n �s magyar lakoss�ga. 1977-re a rom�n lakosok sz�ma el�rte a 173 ezret, 56 �s 66 k�z�tt 3,54%-os, 66 �s 77 k�z�tt 4,65%-os �tlagos �vi gyarapod�ssal, m�g a magyarok sz�ma alig haladta meg a 86 ezret, 0,37%-os illetve 1,04%-os �tlagos �ves n�veked�si �tem mellett.

6. t�bl�zat. Kolozsv�r nemzetis�geinek sz�mbeli v�ltoz�sa �s az �tlagos �ves n�veked�si �tem

1992-ben a magyar nemzetis�gűek l�leksz�ma 11344-gyel volt kevesebb az 1977-ben regisztr�ltn�l. Ez a cs�kken�s elsősorban a nyolcvanas �vek m�sodik fel�től felerős�dő kiv�ndorl�ssal magyar�zhat�. Ennek k�vetkezt�ben a kolozsv�ri magyar nemzetis�gűek ar�nya 22,78%-ra esett vissza. Ebben a peri�dusban a rom�n nemzetis�gűek sz�ma is lassabb �temben n�vekedett, az előző peri�dushoz viszony�tva.

 

1.2 Nagyv�rad

1930-ban Nagyv�rad lakoss�g�nak 51,56%-a magyar nemzetis�gű, azonban a magyar anyanyelvű lakoss�g sz�mar�nya 66,56%. Az anyanyelv �s a nemzetis�g szerint 15 sz�zal�kpontnyi (12409 fő) elt�r�s nagy r�sze itt is, mint Kolozsv�r eset�ben a zsid� nemzetis�gűek sz�m�b�l ad�dik. Erd�lyben Nagyv�radon �lt a legnagyobb sz�m� �s legink�bb elmagyarosodott zsid� k�z�ss�g (1930-ban 14.764 fő). A zsid�s�g val�s sz�m�nak meg�llap�t�s�hoz a felekezeti megoszl�st is figyelembe kell venni. V�radon 19.838 szem�ly volt izraelita vall�s�, azaz a lakoss�g 23,99%-a. Ebből is kitűnik, hogy a nagyv�radi zsid�s�g gyakorlatilag beleolvadt a magyar lakoss�gba. Az is figyelemre m�lt�, hogy a rom�n nemzetis�gűek sz�ma k�tezerrel meghaladja a rom�n anyanyelvűek�t, ez a k�l�nb�zet val�sz�nűleg a magyar anyanyelvű rom�nok sz�m�b�l ad�dik.

7. t�bl�zat.

Nagyv�rad lakoss�g�nak nemzetis�g �s anyanyelv szerinti megoszl�sa 1930-ban

8. t�bl�zat.

Nagyv�rad lakoss�g�nak a nemzetis�g szerinti alakul�sa 1930-t�l - 1992-ig

 

 

	nemzetis�g
	�sszes	rom�n		magyar		egy�b
		sz�m	%	sz�m	%	sz�m	%
1930	82687	22412	27,10	42630	51,56	17645	21,34
1956	98950	35581	35,96	58424	59,04	4945	5,00
1966	122534	56436	46,06	62955	51,38	3143	2,57
1977	170531	91925	53,91	75125	44,05	3481	2,04
1992	222741	144244	64,76	74225	33,32	4272	1,92

Nagyv�radon Kolozsv�rhoz hasonl�an v�ltozik a lakoss�g nemzetis�gi �sszet�tele, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy az első peri�dusban nem annyira gyors a rom�nok sz�mar�ny�nak n�veked�se. 1977-ben viszont a v�ros rom�n lak�inak ar�nya m�r meghaladja az �tven sz�zal�kot �s 1992-re az �sszlakoss�g 64,76%-�t teszik ki. Ha fel�letesen vizsg�ljuk az adatokat, azt figyelhetj�k meg, hogy a magyarok ar�nya 30-t�l 56-ig 51,56%-r�l 59,04%-ra emelkedett. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l a m�s nemzetis�gűek ar�ny�nak 16,34 sz�zal�kpontnyi ar�nyvesztes�g�t sem (1956-ra a v�radi zsid� nemzetis�gűek ar�nya 3,64%-ra esett vissza). Ugyanakkor ha �sszevetj�k a magyar �s a rom�n lakoss�g ar�ny�t (1930-ban 34,46% rom�n, 65,54% magyar, m�g 1956-ban 37,86% rom�n, 62,14% magyar nemzetis�gű �lt V�radon), megfigyelhetj�k, hogy a magyarok rom�nokhoz viszony�tott ar�nya cs�kkent.

9. t�bl�zat.

Nagyv�rad nemzetis�geinek sz�mbeli v�ltoz�sa �s az �tlagos �ves n�veked�si �tem

l�leksz�m v�ltoz�s		peri�dus	�tlagos �ves n�veked�si �tem
rom�n	magyar		rom�n	magyar
13169	15794	1930-1956	1,86	1,27
20855	4531	1956-1966	4,72	0,75
35489	12170	1966-1977	4,53	1,62
52319	-900	1977-1992	3,05	-0,08

A rom�n lakoss�g n�veked�se 1956 �s 1977 k�z�tt a legnagyobb, a nevezett peri�dusban a rom�n nemzetis�gűek sz�ma 55.344-gyel nőtt. A magyars�g n�veked�se nem egyenletes, az 56-t�l 66-ig terjedő peri�dusban az �tlagos �ves n�veked�si �tem nagyon alacsony, a k�vetkező peri�dusban n�mileg emelkedik, de messze elmarad a rom�nok �tlagos �ves n�veked�si �tem�től. A 77-től 92-ig terjedő időszakban a rom�nok �tlagos �ves n�veked�si �teme kis m�rt�kben visszaesik, ugyanakkor a magyarok� negat�v �rt�ket vesz fel, ez a cs�kken�s azonban nem olyan nagym�rt�kű mint Kolozsv�r eset�ben.

 

1.3. Szatm�rn�meti

A m�sodik legnagyobb partiumi v�ros, Szatm�rn�meti nemzetis�gi �sszet�tele is a nagyv�radihoz hasonl�an v�ltozott. �sszehasonl�tva az 1930-as �s 1956-os adatokat, megfigyelhető, hogy a v�rosban az egy�b kateg�ri�ba sorolt nemzetis�gek sz�ma cs�kken a legnagyobb m�rt�kben. 1930-ban a v�ros lakoss�g�nak 20,76%-a zsid�, az izraelita vall�s� lakosok ar�nya m�g enn�l is nagyobb. A magyar anyanyelvűek sz�ma t�bb mint nyolcezerrel haladja meg a magyar nemzetis�gűek sz�m�t. Ebből k�r�lbel�l �tezer zsid� �s 2500 rom�n nemzetis�gű. A rom�nok abszol�t sz�ma is �s sz�zal�kos ar�nya is folyamatosan n�vekszik, 1930-t�l 92-ig 16.251 főről 72.708-ra, sz�zal�kban pedig 31,56%-r�l 55,09%-ra emelkedik. A magyarok ar�nya 56-ban a legnagyobb, a 66-os n�psz�ml�l�skor 50% al� esik. 1992-ben a lakoss�gnak m�r csak 41%-a magyar, de ez az ar�ny m�g mindig magasabb, mint a Kolozsv�r vagy Nagyv�rad eset�ben.

l0. t�bl�zat.

Szatm�rn�meti lakoss�g�nak nemzetis�gi �sszet�tel szerinti alakul�sa 1930-t�l - 1992-ig

1.4. Marosv�s�rhely

A vizsg�lt időszakban Marosv�s�rhely lakoss�ga n�vekedett a leggyorsabb �temben. A v�ros 1930-ban m�g kisebb, mint Szatm�rn�meti, azonban 1956-ra m�r meghaladja azt a lakoss�g sz�m�nak szempontj�b�l. 1992-re Marosv�s�rhely lakoss�ga megn�gyszereződ�tt, ez 2,34%-os �vi �tlagos n�veked�si �temet jelent. 1930-ban m�g jelentős zsid� kisebbs�g �lt a v�rosban, sz�muk 1956-ra lecs�kken. Ugyanebben az időszakban a magyarok sz�ma megdupl�z�dott, a rom�n lakosok sz�ma is nőtt, de ar�nyaiban cs�kkent. 56-t�l ford�tott ir�ny� fejlőd�snek lehet�nk tan�i, a rom�nok ar�nya folyamatosan nő, m�g a magyarok� cs�kken. Ennek ellen�re 92-ben m�g mindig abszol�t t�bbs�gben volt a magyar lakoss�g. Marosv�s�rhely az egyetlen olyan sz�zezresn�l nagyobb v�ros, ahol a magyars�g m�g t�bbs�gben van.

11. t�bl�zat.

Marosv�s�rhely lakoss�g�nak alakul�sa nemzetis�g szerint 1930-t�l - 1992-ig

1.5. Sepsiszentgy�rgy �s Cs�kszereda

Sepsiszentgy�rgy �s Cs�kszereda 1930-ban m�g csak t�zezer k�r�li l�leksz�m� kisv�rosok, Sepsiszentgy�rgy lakoss�ga 1930-ban 11898, Cs�kszered�� 8306 Sepsiszentgy�rgy�n a rom�n lakoss�g ar�nya majdnem el�ri a 20%-ot, de nagyr�sz�k 1918 ut�n telep�lt be (1910-ben a v�ros rom�n lakoss�ga m�g csak 1,2%-ot tesz ki). Hasonl� a helyzet Cs�kszered�ban is. A II. vil�gh�bor� ut�n cs�kken a k�t v�ros rom�n lakoss�g�nak ar�nya. A v�rosok �sszlakoss�ga nagyj�b�l hasonl� �temben n�vekszik, nagyar�ny� n�veked�st főleg 1968-t�l, megyek�zpontt� v�l�sukt�l figyelhet�nk meg: 11 �v alatt Sepsiszentgy�rgy �s Cs�kszereda lakoss�ga megk�tszereződik. E k�t v�ros rom�n lakoss�g�nak ugr�sszerű n�veked�se is 1966 ut�n k�vetkezett be: Sepsiszentgy�rgy�n a rom�nok �tlagos �ves n�veked�si �teme 7,54%, Cs�kszered�ban ennek dupl�ja, 14,34%. Ez a n�veked�si �tem nem magyar�zhat� a term�szetes szaporulattal. Szentgy�rgy�n a rom�n lakoss�g magas n�veked�si �teme 1977 ut�n is megmaradt, Cs�kszered�ban lecs�kkent 2,88%-ra, megk�zel�tve ezzel a magyarok�t. 1992-ben Sepsiszentgy�rgy�n a rom�nok a v�ros lakoss�g�nak egynegyed�t, Cs�kszered�ban pedig 16%-�t tett�k ki.

12.t�bl�zat.

Sepsiszentgy�rgy lakoss�g�nak nemzetis�g szerinti alakul�sa 1930-t�l 1992-ig

*Az 1910-es adatok az anyanyelvre vonatkoznak

13.t�bl�zat.

Cs�kszereda lakoss�g�nak alakul�sa nemzetis�g szerint 1930-t�l 1992-ig

*Az 1910-es adatok az anyanyelvre vonatkoznak

 

2. AZ ETNIKAI �SSZET�TEL V�LTOZ�S�NAK OKAI

Az előző fejezetben le�rtak alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy mind a hat v�rosban a rom�ns�g t�nyleges szaporulata j�val meghaladja, sőt t�bbsz�r�se a magyarok �s m�s nemzetis�gűek t�nyleges szaporulat�nak. Ez�ltal a rom�nok sz�mar�nya jelentősen megnő, ami nem magyar�zhat� egyed�l a rom�nok m�s nemzetis�gűekn�l magasabb term�szetes szaporulat�val. A nemzetis�gek n�pmozgalm�r�l a II. vil�gh�bor� �ta nem �ll rendelkez�s�nkre hivatalos kimutat�s. "A magyars�g term�szetes szaporod�s�ra vonatkoz�an �ltal�ban az erd�lyi r�szek �tlagmutat�j�t szok�s ir�nyad�nak venni... Erd�lyben a term�szetes szaporod�s ar�nya a sz�zad elej�től kimutathat�an mindig alacsonyabb volt, mint a Reg�tban." (Varga E. �rp�d, 1998) Erre megy�nk�nt lebontva 1966-t�l vannak adataink, amelyeket a k�vetkező t�bl�zatban foglaltunk �ssze:

14. t�bl�zat.

N�pmozgalmi ar�nysz�mok 1966-t�l 1992-ig

*�� Forr�s: Varga E. �rpad

** Forr�s: Date demografice

Semly�n Istv�n a Korunk 1980-as �vk�nyv�ben megjelent Orsz�gos �s nemzetis�gi n�pess�ggyarapod�s c�mű tanulm�ny�ban k�zz�tette a magyar nemzetis�gűekre vonatkoz� sz�let�si ar�nysz�mokat 1966 �s 1977 k�z�tt. Ebben a peri�dusban (a sz�m�tott) �tlagos sz�let�si ar�ny 18,4 ezrel�k, ami egy ezrel�kponttal kisebb az erd�lyi �tlagn�l �s 2,4-gyel az orsz�gos �tlagn�l. Ezt az adatot fenntart�sokkal fogadhatjuk el, hiszen Kov�szna, Hargita �s Maros megy�kben, ahol az 1966-os n�psz�ml�l�s szerint az erd�lyi magyars�g 40%-a �lt, az �lvesz�let�sek indexe magasabb nemcsak az erd�lyi, de az orsz�gos �tlagn�l is (20,8-, 21,7- ill. 21,1 ezrel�k). 1977 �s 1991 k�z�tt az �tlagos �lvesz�let�si ar�nysz�m orsz�gosan �s a magyar t�bbs�gű megy�kben is cs�kken az előző peri�dushoz viszony�tva, a hal�loz�si ar�nysz�mok kism�rt�kű n�veked�se mellett. Ez a term�szetes szaporulat 11,4-ről 5,5-re val� visszaes�s�hez vezetett.

1992-ben - Rom�nia t�rt�net�ben elősz�r megkezdőd�tt az orsz�g n�pess�g�nek term�szetes fogy�sa. A hivatalos kimutat�sok szerint a magyars�g eset�ben a n�pszaporulat �ltal�nos cs�kken�se nagyobb ar�ny� volt, mint a n�pess�g eg�sz�n bel�l. �gy 1992-ben 1000 rom�n lakosra 12 �lvesz�let�st jegyeztek, ezer magyarra csup�n 9-et, ugyanakkor az elhal�loz�si ar�nysz�m a rom�nok eset�ben 11,5 ezrel�k, a magyarok eset�ben 14,8 ezrel�k volt. Ennek eredm�nyek�nt a rom�ns�g 1992-ben m�g 6,5 ezer fővel nőtt, a magyars�g viszont 9,2 ezerrel cs�kkent. Varga �rp�d Gheţău Vasile adatait felhaszn�lva azt �ll�tja, hogy ez a folyamat m�r j�val kor�bban elkezdőd�tt; "a magyar csal�dokban l�nyeg�ben �vtizedek �ta kevesebb gyermek l�tott napvil�got, mint a rom�nokban. Az 1977. �vi n�psz�ml�l�s időpontj�ban az 50-54 �ves nők[1] korcsoportj�ban az ezer rom�n nőre jut� �tlagos gyermeksz�m 2435, m�g ugyanez a sz�m a magyar nőkn�l csup�n 2170 volt. Ez ut�bbi �rt�k nagyj�b�l a n�pess�g v�ltozatlan szinten tart�s�hoz sz�ks�ges reprodukci�s egy�tthat�val (2,2) azonos, vagyis a magyars�g ekkor m�r - hosszabb t�von - �ppen csak �nmaga '�jratermel�s�re' v�lt k�pes." (Varga, 1998)

Ha el is fogadjuk, hogy a magyarok eset�ben a term�szetes szaporulat kisebb az orsz�gos �tlagn�l, nem vonhatunk le k�vetkeztet�seket a vizsg�lt v�rosok nemzetis�g szerinti n�pmozgalm�r�l, mivel nem rendelkez�nk megy�kre lebontott nemzetis�gi adatokkal illetve a megy�n bel�l v�rosi �s vid�ki adatokkal.

Nyilv�nval�, hogy a v�rosi n�pess�g n�veked�si �tem�t nem a term�szetes szaporod�s, hanem a v�rosokba ir�nyul� v�ndormozg�s, a pozit�v v�ndorl�si egyenleg hat�rozta meg. A v�rosok robban�sszerű n�veked�se �sszef�gg az iparosod�s m�rt�k�vel. A Demografia oraşelor Rom�niei c�mű munk�ban (Measnicov-Hristache-Trebici, 1977) a szerzők a lakoss�g sz�ma �s az akt�v n�pess�g foglalkoz�sa alapj�n oszt�lyozz�k a rom�niai v�rosokat. Az eml�tett param�terek seg�ts�g�vel a k�vetkező v�rost�pusokat k�l�n�tik el:

I.� Prim�r szektor

A: 20000 lakos alatt

B: 20000-99999 lakos k�z�tt

II.� Szekund�r szektor

A: 20.000 lakos alatt

B: 20.000-99.999 lakos k�z�tt

C: 100.000 lakos felett

III.� Tercier szektor

A: 20.000 lakos alatt

B: 20.000-99.999 lakos k�z�tt

C: 100.000 lakos felett

E feloszt�s szerint, az 1966-os n�psz�ml�l�s adatai alapj�n, Szatm�rn�meti, Marosv�s�rhely �s Sepsiszentgy�rgy a II.B t�pushoz tartozott, Kolozsv�r �s Nagyv�rad a II.C t�pushoz, Cs�kszereda a III.A t�pushoz. A k�nyv csak a sz�zezer lakosn�l nagyobb v�rosokra k�z�l migr�ci�s adatokat. Kolozsv�ron 1966-ban 185.663 lakost regisztr�ltak, ebből 110.926 sz�letett m�s telep�l�sen, eszerint a bev�ndorl�k ar�nya az �sszn�pess�gen bel�l 59,75%. Ugyanez az ar�nysz�m Nagyv�rad eset�ben egy kicsit alacsonyabb: 55,94%. A nagyv�rosok, főleg az ipari k�zpontok t�bb bev�ndorl�t vonzottak t�volabbi megy�kből is, mint azok a v�rosok, ahol főleg a tercier szektor fejőd�tt. A Kolozsv�rra v�ndorl�k k�z�l p�ld�ul csak 29% (32.169 szem�ly) sz�rmazik Kolozs megy�ből, 71 sz�zal�kuk m�shol sz�letett. Most pr�b�ljuk meg nyomon k�vetni, mik�nt befoly�solja a bev�ndorl�s a v�ros nemzetis�gi �sszet�tel�nek v�ltoz�s�t. Kolozsv�ron 1956-ban m�g k�r�lbel�l azonos ar�nyban �ltek a magyarok �s a rom�nok (47,8 - 47,9%), 1966-ra megv�ltozik ez az ar�ny, a rom�nok lesznek t�bbs�gben (56,5 - 41,4%). Viszont Kolozs megy�ben kor�bban is sokkal magasabb volt a rom�nok ar�nya, ha Kolozsv�r lakoss�g�t nem sz�m�tjuk, ez az ar�ny m�gink�bb megn�vekszik.

15. t�bl�zat.

Kolozs megye lakoss�g�nak nemzetis�g szerinti megoszl�sa 1930 �s 1992 k�z�tt

Kolozsv�r k�rny�k�t m�r 1930-ban kb. 70%-ban rom�nok lakt�k, 1956-ra a vid�k h�romnegyede rom�n nemzetis�gű. Ha felt�telezz�k, hogy a megy�ből Kolozsv�rra bev�ndorl� mintegy 32.000 szem�ly nemzetis�gi megoszl�sa megegyezik a megye etnikai megoszl�s�val, akkor kb. 24.000 bev�ndorl� rom�n-, 8000 magyar nemzetis�gű. A fennmarad� 79.000 bev�ndorl� 15-16%-a K�rp�tokon t�l sz�letett ( a megy�re sz�m�tott adat 14,96%), teh�t majdnem 100%-ban rom�n nemzetis�gű (kb. 12.000). V�g�l n�zz�k a m�s erd�lyi megy�kből Kolozsv�rra telep�lő 67.000 főt 2/3 rom�n - 1/3 magyar ar�nyban. (Erd�ly nemzetis�gi �sszet�tele 1930-ban 58% rom�n, 28% magyar, 1966-ban 68% rom�n, 24% magyar). Sz�m�t�saink a k�vetkező eredm�nyhez vezetnek:

24.000+12.000+45.000=81.000 rom�n nemzetis�gű

8.000+22.000=30.000 magyar nemzetis�gű bev�ndorl�.

Ilyenform�n a bev�ndorl�s nagym�rt�kben megv�ltoztathatta a kor�bban magyar t�bbs�gű Kolozsv�r-�s m�s erd�lyi nagyv�rosok nemzetis�gi �sszet�tel�t. A falusi n�pess�g v�rosba teleped�se k�zvetve is befoly�solta a nemzetis�gi �sszet�telt. A frissen v�rosra k�lt�z�tt term�keny koroszt�ly egy ideig v�roson is megőrizte a vid�kre jellemző gyerekv�llal�si szok�sokat, �gy a v�roson megnőtt az �lvesz�let�sek sz�ma �s a term�szetes szaporulat, ami a rom�ns�g sz�m�nak gyors n�veked�s�hez vezetett.

K�sőbbi időpontokb�l csak megyei szintű bont�sban vannak bev�ndorl�si adataink. Vizsg�ljuk meg, hogyan alakult 1992-ig a bev�ndorl�s azokban a megy�kben, amelyekhez az �ltalunk vizsg�lt v�rosok tartoznak. Ennek elemz�s�hez az 1992-es n�psz�ml�l�s sor�n felvett sz�let�si helyre �s lak�helyre vonatkoz� adatokat haszn�ltuk fel. Ezekből az adatokb�l sajnos nem der�l ki a megy�n bel�li v�ndorl�s m�rt�ke. A m�s megy�ből �rkezőket sz�let�si hely�k szerint csoportos�tottuk, első l�p�sben erd�lyi �s K�rp�tokon t�lr�l �rkezett bev�ndorl�kra. �szrevehető, hogy a szomsz�dos megy�kből j�val t�bben j�ttek, mint Erd�ly t�volabbi r�szeiről, ez�rt a szomsz�dos megy�ket k�l�n csoportba soroltuk. Hargita, Kov�szna �s Maros megye eset�ben a szomsz�dos moldvai megy�k m�r szerepeltek a "K�rp�tokon k�v�l" - kateg�ri�ban, �gy ide csak erd�lyi szomsz�daikat soroltuk. A sz�zal�kos �sszet�tel sz�m�t�s�n�l nem vett�k figyelembe azokat az eseteket, ahol az alanyok a sz�let�si helye nem volt megjel�lve.

16. t�bl�zat.

A bev�ndorl�k sz�let�si hely szerint elk�l�n�tett csoportjainak ar�nya az �sszbev�ndorl�k sz�m�n bel�l

* a moldvai megy�k n�lk�l

17. t�bl�zat.

A m�s megy�ben sz�letettek sz�ma sz�let�si hely�k szerint

 

 

 

 

megy�k	a megye �sszla�koss�ga	ebből bev�n�dorl�	A BEV�NDORL�K SZ�LET�SI HELYE					sz�let�si hely ismeretlen
			Erd�ly �sszese n	szom�sz�dos megye	m�s erd�lyi megye	K�rp�t okon k�v�l	m�s orsz�g
Bihar	638863	64976	49289	30018	19271	12410	3277	1248
Kolozs	736301	115887	94616	75359	19257	18665	2606	1184
Kov�szna	233256	37313	25342	16454*	8888	11432	539	336
Hargita	348335	38032	23941	17063*	6878	13293	798	457
Maros	610053	73918	58949	40411*	18538	13103	1866	1507
Szatm�r	400789	34514	28167	18379	9788	4526	1821	563

* a moldvai megy�k n�lk�l

18. t�bl�zat.

A bev�ndorl�k sz�let�si hely szerint elk�l�n�tett csoportjainak ar�nya a megye �sszlakoss�g�n bel�l

 

 

 

Megy�k	A megye �sszlakoss�ga	Ebből bev�n�dorl�	A BEV�NDOROLTAK SZ�LET�SI HELYE
			Erd�ly �sszesen	szomsz� dos megye	m�s erd�lyi megye	K�rp�to kon k�v�l	m�s orsz�g
Bihar	638863	10,17	7,72	4,70	3,02	1,94	0,51
Kolozs	736301	15,74	12,85	10,23	2,62	2,53	0,35
Kov�szna	233256	16,00	10,86	7,05*	3,81	4,90	0,23
Hargita	348335	10,92	6,87	4,90*	1,97	3,82	0,23
Maros	610053	12,12	9,66	6,62*	3,04	2,15	0,31
Szatm�r	400789	8,61	7,03	4,59	2,44	1,13	0,45

* a moldvai megy�k n�lk�l

Sz�mszerűleg Kolozs megy�be �rkezett a legt�bb bev�ndorl�, a relat�v sz�mokat tekintve viszont Kov�szna megye vezet, az �sszlakoss�g 16%-a sz�letett m�s megy�ben. A felt�telez�sekkel ellent�tben a K�rp�tokon k�v�lről �rkezők Kolozs megy�ben p�ld�ul csak az �sszbev�ndorl�k 16,11%-�t k�pezik. Kov�szna �s Hargita megy�ben az�rt magas a bev�ndorl�k ar�nya, mert sokan �rkeznek a szomsz�dos Bacău- illetve Neamţ megy�kből: Bacău-b�l Hargit�ba 4735-en, Kov�szn�ba 3691-en, Neamţ-b�l Hargit�ba 3465-en v�ndoroltak.

Kolozs megy�be legt�bben Szil�gyb�l �rkeztek, 22 ezren, Marosb�l 17 ezren, Feh�r megy�ből 15 ezren, Beszterce-Nasz�d megy�ből 12 ezren. Hab�r Kolozs megye Biharral is szomsz�dos, innen csak 4.000 bev�ndorl� �rkezett, val�sz�nűleg az�rt, mert Nagyv�rad is jelentős ipari k�zpont, �s erős a vonz�sa. Kolozs megy�ből viszont mintegy 6.000-en v�ndoroltak Biharba. Jelentős megyek�zi v�ndorl�s figyelhető meg Hargita �s Maros megy�ben: Hargit�b�l Maros megy�be 16 ezren v�ndoroltak, Maros megy�ből Hargit�ba 11 ezren.

A K�rp�tokon t�l sz�letett bev�ndorl�kra vonatkoz� 1992-es adatokat �sszehasonl�thatjuk a kor�bbi, 1966-os �s 1977-es adatokkal is.

19. t�bl�zat.

A K�rp�tokon t�l sz�letettek sz�m�nak �s ar�ny�nak v�ltoz�sa

 

 

megye	a K�rp�tokon t�l sz�letett
	1966		1977		1992
	sz�m	%	sz�m	%	sz�m	%
Bihar	11189	1,9	11456	1,8	12410	1,9
Kolozs	18193	2,9	20355	2,8	18665	2,5
Kov�szna	5824	3,3	6822	3,4	11432	4,9
Hargita	7437	2,6	13605	4,2	13293	3,8
Maros	12723	2,3	12568	2,1	13103	2,1
Szatm�r	3248	1,0	3567	0,9	4526	1,1

20. t�bl�zat.

A megye lakoss�g�b�l a K�rp�tokon t�l sz�letettek sz�ma �s ar�nya a h�rom n�psz�ml�l�s időpontj�ban

 

 

Megye	A K�rp�tokon t�l sz�letett
	1966		1977		1992
	sz�m	%	sz�m	%	sz�m	%
Bihar	11189	1,9	11456	1,8	12410	1,9
Kolozs	18193	2,9	20355	2,8	18665	2,5
Kov�szna	5824	3,3	6822	3,4	11432	4,9
Hargita	7437	2,6	13605	4,2	13293	3,8
Maros	12723	2,3	12568	2,1	13103	2,1
Szatm�r	3248	1,0	3567	0,9	4526	1,1

Meg�llap�thatjuk, hogy Bihar, Kov�szna �s Hargita megy�kben a bev�ndorl�k sz�ma 1966 �s 1977 k�z�tt nő, majd 1977 �s 1992 k�z�tt cs�kken. Kolozs megy�ben a bev�ndorl�k ar�nya folyamatosan cs�kken, Szatm�r megy�ben 1977 �s 1992 k�z�tt �jra emelkedik.

L�teznek olyan sz�m�t�sok, amelyek seg�ts�g�vel hozz�vetőlegesen meg�llap�thatjuk az 1966-ig Kolozsv�rra betelep�lők nemzetis�gi �sszet�tel�t (de v�laszthatunk b�rmely m�s megy�t is). Az 18.665 K�rp�tokon t�lr�l �rkező bev�ndorl�t 100%-ban rom�n nemzetis�gűnek tekinthetj�k, az Erd�lyből betelep�lő 94.600 egy�n 25%-a val�sz�nűleg magyar �s 75%-a rom�n. �gy kb. 23.500 a magyar �s 90.000 a rom�n bev�ndorl� Kolozs megy�ben.

A bev�ndorl�s mellett a n�pess�g sz�m�nak alakul�sakor a megy�ből t�rt�nő elv�ndorl�st is figyelembe kell venn�nk. M�g 1992-ben a Kolozs megy�ben lak�k k�z�l 115.887 sz�letett m�s megy�ben, 103.579 Kolozs megyei sz�let�sű egy�n lakott m�shol. Kolozsv�ron a migr�ci�s t�bblet val�sz�nűleg sokkal nagyobb, mint eg�sz Kolozs megy�ben, mivel a v�rosra val� v�ndorl�s mindig nagyobb m�rt�kű, mint a v�rosr�l val� elv�ndorl�s. A 22. t�bl�zatban a t�bbi megy�re vonatkoz� adatokat is megtal�ljuk:

21. t�bl�zat.

Bev�ndorl�k �s kiv�ndorl�k az 1992-es n�psz�ml�l�s alapj�n

megye	bev�ndorl�k	kiv�ndorl�k	v�ndorl�si egyenleg
Bihar	64976	74410	-9434
Kolozs	115887	103579	12308
Kov�szna	37313	34830	2483
Hargita	38032	64800	-26768
Maros	73918	112763	-38845
Szatm�r	34514	62613	-28099

A v�ndorl�si egyenleg k�t megy�ben pozit�v, m�shol nagyobb a kiv�ndoroltak sz�ma, mint a bev�ndorl�k�. A kiv�ndorl�kat is csoportos�tottuk aszerint, hogy Erd�lyben vagy a K�rp�tokon t�l laknak. Kolozs megy�ből 24.639-en v�ndoroltak a K�rp�tokon t�lra, ebből 12.297 szem�ly a főv�rosba k�lt�z�tt. A főv�ros vonz�sa Kov�szna �s Hargita megye eset�ben kisebb m�rt�kű, m�g a t�bbi megy�ből a K�rp�tokon t�lra v�ndorl�k fele Bukarestben lakik.

Az erd�lyi v�rosok nemzetis�gi �sszet�tel�nek megv�ltoz�s�hoz a kiv�ndorl�s is, hozz�j�rult mely a magyar nemzetis�gűek k�r�ben ar�nyaiban j�val magasabb volt, mint a rom�nok eset�ben. A nemzetis�g szerinti emigr�ci�ra csak orsz�gos adatokkal rendelkez�nk. 1977 �s 1991 k�z�tt 16.5295 rom�n, illetve 63.427 magyar telepedett le k�lf�ld�n. A magyarok t�bbs�ge, 40 ezer szem�ly az utols� n�gy �vben v�ndorolt ki, a rom�nok k�z�l a nevezett peri�dusban mintegy 70 ezren. Kolozs megy�ből 1988 �s 1991 k�z�tt 10 ezren v�ndoroltak ki, Hargita megy�ből 5 ezren. Megfigyelt�k, hogy a reg�ti megy�kből minim�lis volt a kiv�ndorl�s, Olt megy�ből 203-an, Prahov�b�l 1317-en v�ndoroltak ki. Kijelenthetj�k teh�t, hogy a magyars�g az emigr�ci� miatt is sokat vesz�tett l�leksz�m�b�l. A nemzetk�zi v�ndorl�s ink�bb a v�rosi lakoss�gra jellemző, �gy ez a vesztes�g nagyobb m�rt�kben �rinti az erd�lyi v�rosokat.

A dolgozatban megpr�b�ltunk adatokkal szolg�lni Erd�ly magyar t�bbs�gű nagyv�rosainak "elrom�nosod�s�hoz". Az iparos�t�s �s az urbaniz�ci� hat�s�ra megnőtt a f�ldrajzi mobilit�s, nagy t�megek v�ltoztattak lakhelyet. Az erd�lyi nagyv�rosokat k�r�l�lelő rom�n t�bbs�gű vid�ki lakoss�g v�rosokba val� �raml�sa egy�rtelműen a v�rosok etnikai �sszet�tel�nek megv�ltoz�s�hoz vezetett. Ugyanakkor a k�t sz�kelyf�ldi megy�t lesz�m�tva a rom�n t�bbs�g term�szetes szaporod�sa magasabb a magyarok�n�l. A nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben jelentősen megn�vekedett a Rom�ni�t - r�szben leg�lisan, r�szben illeg�lis �ton -elhagy� magyarok sz�ma.

Irodalom:

*** Judeţele Rom�niei Socialiste (1997), Ed. 2. Ed. Politică, Bucureşti.

Measnicov Ioan - Hristache, Ilie - Trebici, Vladimir (1977): Demografia oraşelor Rom�niei. Bucureşti, 93-112. p.

Ny�r�di R. K�roly (1996): Az 1977. �vi rom�niai n�psz�ml�l�s eredm�nyeinek ki�rt�kel�se, k�l�n�s tekintettel a nemzetis�gi �s anyanyelvi viszonyokra. In.: Erd�ly etnikai arculat�nak v�ltoz�sa, Teleki L�szl� Alap�tv�ny, Budapest.

Sabin Manuilă (ed.) (1938): Recensăm�ntul general al populaţiei Rom�niei din 29 Decemvrie 1930. Vol. II., Neam, limba maternă, religie. Institutul Central de Statistică, Bucureşti

*** (1959) Recensăm�ntul populaţiei din 21 februarie 1956. Structura demografică a populaţiei, Direcţia Centrală de Statistică . Bucureşti

*** (1969) Recensăm�ntul populaţiei şi locuinţelor din 15 martie 1966. Partea �nt�i. Populaţia. Direcţia Centrală de Statistică, Bucureşti

*** (1980) Recensăm�ntul populaţiei şi al locuinţelor din 5 ianuarie 1977. Vol. I. Populaţie - structura demografică. Direcţia Centrală de Statistică, Bucureşti

*** (1995) Recensăm�ntul populaţiei şi locuinţelor din 7 ianuarie 1992. Structura etnică şi confesională a populaţiei, Comisia Naţională pentru Statistică. Bucureşti

*** (1994) Recensăm�ntul populaţiei şi locuinţelor din 7 ianuarie 1992. Vol. 1. Comisia Naţională pentru Statistic, Bucureşti

*** (1994) Rom�nia. Date demografice. Comisia Naţională pentru Statistică, Bucureşti

Semly�n Istv�n (1980): Orsz�gos �s nemzetis�gi n�pess�ggyarapod�s. In.:Korunk �vk�nyv, Kolozsv�r-Napoca

S�le Andrea (1988): T�nyek �s k�vetkeztet�sek a II. vil�gh�bor� ut�ni rom�niai n�psz�ml�l�sok adatai alapj�n. In. Magyars�gkutat�s. A Magyars�gkutat� Int�zet �vk�nyve, Budapest

Varga E. �rp�d (1988): Az erd�lyi magyars�g főbb statisztikai adatai az 1910 ut�ni n�psz�ml�l�si t�kr�ben. In.: Magyars�gkutat�s. A Magyars�gkutat� Int�zet �vk�nyve, Budapest

Varga E. �rp�d (1998): Nemzetis�gi n�pess�gfejlőd�s �s a magyars�g l�leksz�m�nak alakul�sa Erd�lyben 1920 �s 1995 k�z�tt. In.: Fejezetek a jelenkori Erd�ly n�pesed�st�rt�net�ből. P�ski, Budapest. p. 167-179.

Varga E. �rp�d (1998): Az erd�lyi magyars�g l�leksz�m�r�l. In.: Fejezetek a jelenkori Erd�ly n�pesed�st�rt�net�ből, P�ski, Budapest. 120-166. p.

Varga E. �rp�d (1998): A rom�niai magyars�g főbb demogr�fiai jellemzői az 1992. �vi n�psz�ml�l�s eredm�nyei alapj�n. In.: Fejezetek a jelenkori Erd�ly n�pesed�st�rt�net�ből. P�ski, Budapest. 260-276. p.

Varga E. �rp�d (1998): A csal�dok nemzetis�gi �s felekezeti �sszet�tele Rom�ni�ban az 1992. �vi n�psz�ml�l�s eredm�nyei alapj�n. In.: Fejezetek a jelenkori Erd�ly n�pesed�st�rt�net�ből P�ski, Budapest. 298-333. p.

Varga E. �rp�d (1992): N�psz�ml�l�sok a jelenkori Erd�ly ter�let�n. In.: Regio - MTA T�rt�nettudom�nyi Int�zet, Budapest